ÁLTALÁNOS ISKOLA 8. OSZTÁLYOS TÉTELEK

1/A

Népköltészet, népi alkotások

A nép közösen alkotott, megőrzött, szájhagyomány útján terjedő költészete. A névtelen szerzőnek és a művet tovább éltető közösségnek egyaránt jelentős szerepe van. A szóbeli terjedés következménye a változások, variánsok kialakulása.  A népköltészet velejárója a zene és a mozgás. Írásban csak a 18. század második felétől rögzítik. A gyűjtés és feldolgozás korszerű és tudományos módszereit nálunk Bartók Béla és Kodály Zoltán dolgozta ki a népköltészet zenei anyagára.

Népmese

A népmese a nép ajkán születő és terjedő, sokszor csodás eseményeket és lényeket szerepeltető elbeszélő műfaj. Legnépszerűbb népmesekezdések: „Volt egyszer egy…” Egyszer volt, hol nem volt…”. Állandó kifejezések: „fele vagyonát neki adja”, „egy vén banya”. Meseszámok: 1,3,6,7,9,12,77,100…. Jellemzők rá a csodás tettek és varázslatok. Befejezés: A jó mindig győz, és a rossz megkapja méltó büntetését. Szereplők: Vannak, akik segítik és vannak, akik akadályozzák a hőst.

Népdal

A népköltészet legjellemzőbb műfaja. A dal lírai műfaj. Egyszerű érzést fejez ki énekelhető formában. A népdalokat a közösség emlékezete őrizte meg a dallamával együtt. A népdal ismeretlen szerzőtől származó műfaj. A közösség alkotása, mely szájról szájra száll. A magyar népdal ütemhangsúlyos verselésű. A népdal személyes érzéseket szólaltat meg. A népdalok egy része egy természeti jelenség vagy egy helyzet leírásával indul, majd valamilyen hasonlóság segítségével átvált személyes érzelmek kifejezésére. A bevezető kép a népdalküszöb. A népdal fajtái: szerelmi dalok, gyógyító énekek, imádságok, siratók, lakodalmasok, bordalok, altatók, gyerekdalok, csúfolódók, kesergők, virágénekek, bujdosó énekek.

Népballada

A ballada epikai műfaj, de mindhárom műnem sajátosságait magán viseli. Tragédia dalban elbeszélve. Epikai, mert történetet mond el, és cselekménye van. Lírai, mert érzelmeket fejez ki és formája verses. Drámai, mert legtöbbször tragikus eseményt mond el és az eseményeket párbeszédekből, ismerhetjük meg. Előadásmódja: szűkszavú, szaggatott. Bizonyos részek homályban maradnak (balladai homály). Drámai fordulatok határozzák meg a ballada szerkezetét. A balladai konfliktus az egymással szembenálló erők küzdelme határozza meg. A ballada ismertebb műfajai: Történelmi ballada: Egy múltban történt jeles eseményt idéz fel.  Népballada: A nép babonás hitére alapuló történeteket meséli el.

Közmondások

A közmondások olyan szólásmódok, melyek a józan ész alapigazságait, az apák tapasztalatait a népnél örökölt formában, velős szavakban adják át az utókor fiainak és így szájról szájra élnek, és közkellettnek örvendeznek. Valamilyen általános tapasztalaton alapuló igazságnak rövid alakban való kifejezése és mintegy leszűrődő azon ősrégi tapasztalatoknak, melynek évszázadokon keresztül a gyakorlati életben megdönthetetlen igazságnak bizonyul be.

Találós kérdések

A találós kérés rövid, epikus műfaj, amelynek fő célja a szórakoztatás. De megfogalmazhatjuk úgy is, hogy a szóbeli rejtvény, melynek megfejtése a rövid epikus mű. Olykor, röviden néha hosszabban, versben vagy prózában fogalmazza meg a kitalálandó valamit. Témája lehet fogalom, tárgy, ember, állat, de lehet egy földrajzi fogalom, illetve jelenség is. Tartalma szerint csoportosítva két félét különböztetünk meg. Vannak tudáspróbák és vannak a tréfás kérdésekre vonatkozók.

Népmonda

A monda elbeszélő műfaj, amely a történeti múltból merít, híres embereket, eseményeket vagy természeti jelenségeket örökít meg. Rendszerint csodás elemeket is tartalmaz. Szájhagyomány útján terjed. A kalandozás és a honfoglalás korából származó mondákat a középkori latin nyelvű krónikák őrizték meg. Az eredetmonda egy-egy nép vagy nemzet őstörténetét vagy valamilyen természeti jelenség (barlang, különleges formájú hegy, öreg fa stb.) beszéli el. A történelmi monda, uralkodókat, hercegeket és más történelmi alakokat, hódító és védekező háborúkat örökíti meg. A jó királyok mondái olyan uralkodókról szólnak, akik sikeresen és igazságosan vezették népüket. (Nálunk pl. Mátyás király, az angoloknál Oroszlánszívű Richárd.) A hősmonda bátor és erős vitézeket (Lehel, Botond, a búvár Kund) vagy olyan embereket mutat be, akik nagy tetteket hajtottak végre, és így maradandó példával szolgálnak (a görögöknél pl. Daidalosz és Ikarosz). A monda meghatározott helyhez, személyhez fűződő történetet ad elő.

1/B

Népmese és a népmonda összehasonlítása

(A népmese + a népmonda fogalma, utána jön a következő mondat! Már az A részben leírtam.) A népmonda annyiban hasonlít, hogy csodás elemeket is tartalmaz. El is tér tőle: a monda érintkezik a valósággal, a mese pedig egészben kitalált történet.